2025-ös AI-használati kutatás Magyarországon

A 2025-ös kutatás az eddigi hiányosságokra reagálva készült: célja az volt, hogy nagyobb mintán, magyar válaszadók alapján adjon képet a mesterséges intelligencia eszközök használatáról. A kutatás különösen fontos abból a szempontból, hogy megmutatja, hogyan alakulhatnak ki új digitális különbségek az AI-eszközök tudatosabb vagy kevésbé tudatos használata mentén.

A 2025-ös kutatás 1082 kitöltő válaszai alapján készült. A válaszadók demográfiai bontásban is elemezhetők voltak, többek között nem, életkor, végzettség, beosztás, cégméret és iparág szerint.

A 2025-ös kutatás egyik legerősebb tanulsága, hogy a rendszeres AI-használók körében a ChatGPT volt a leggyakrabban megjelölt elsődleges eszköz. Ez jól mutatja, hogy a magyar felhasználók számára a generatív AI gyakorlati megismerése nagyrészt a ChatGPT-n keresztül indult el.

A kutatás szerint a válaszadók jelentős része olyan munkahelyen dolgozott, ahol támogatják az AI-eszközök használatát. Ez fontos jelzés: a technológia megjelenése nem kizárólag egyéni kísérletezésként értelmezhető, hanem egyre inkább munkahelyi és szervezeti kérdésként is.

A 2025-ös eredmények alapján a válaszadók többsége pozitívan ítélte meg az AI megjelenésének hatását a munkájára. Ugyanakkor az általános AI-megítélés árnyaltabb képet mutatott: a munkában érzékelt hasznosság és az AI társadalmi vagy jövőbeli hatásaival kapcsolatos érzések nem feltétlenül azonosak.

A válaszadók aggodalmai között kiemelt helyen szerepelt az adatbiztonság, az etikai kérdések és az AI-döntések átláthatósága. Ez már 2025-ben jelezte, hogy az AI használata nemcsak hatékonysági, hanem bizalmi, szabályozási és szervezeti kérdés is.

A 2025-ös kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a válaszadók viszonylag kis része vett részt AI-használattal kapcsolatos képzésen. Ez komoly lehetőséget jelent a cégek számára: az AI-használat támogatása önmagában kevés, ha a munkatársak nem kapnak gyakorlati, érthető és biztonságos használatot segítő képzést.

A 2025-ös kutatás külön vizsgálta a nők és férfiak közötti AI-használati különbségeket is. A cél nem az egyszerű összehasonlítás, hanem annak megértése, hogy az új technológiák terjedése hogyan befolyásolhatja a digitális készségek és hozzáférés közötti különbségeket.

A 2025-ös kutatás alapján az AI már akkor is láthatóan jelen volt a magyar szakmai mindennapokban, de a képzés, adatbiztonság, tudatosság és vállalati szabályozás területén jelentős fejlődési lehetőségek maradtak. A 2026-os kutatás ezekre a kérdésekre építve vizsgálja tovább a használat mélységét és üzleti következményeit.